Újabb angol finomság, avagy kipróbáltam a crumpetet

Már több, mint 2,5 éve élek Angliában és valahogy eddig mindig elkerültük egymást a crumpettel. Igen, eddig, mert az utóbbi két hétben egyre többször és többször került a látóterembe, úgyhogy két napja már addig jutottam, hogy angol kollágáimat kérdeztem róla, hogy ez mi és miért jó.

Szóval az úgy volt, hogy megkérdeztem egyiküket, hogy ez amúgy micsoda, mert hogy az angolok úgy (v)eszik, mint a cukrot és azon kívül, hogy valami nagyon brit és nagyon pékáru, semmit nem tudtam róla. A válasz nem maradt el, most jön a meglepetés: Ez egy pékáru. Mint kiderült kenyérpirítóban megpirítják majd megkenik vajjal és már fogyasztható is. Egyébként ő nagyon szereti, de ritkán eszik.
Másik kollégám sem mondott ennél sokkal többet, nagyjából annyit, hogy fantasztikus az íze, de ő már pár éve nem evett, mióta kiderült, hogy gluténérzékeny.
És szerintem itt jön egy remek piaci rés: a gluténmentes crumpet, hogy mindenki is élvezhesse.

Na de mi is a CRUMPET valójában?

Ez bizony egy pékáru, amennyiben tényleg pékárunak lehet tekinteni valamit, ami hasonlít a palacsintára, meg a kenyérre is. A tradícionális angol reggelik vagy éppen az "ötórai teák" (ami egyébként nagyjából az uzsonnának felel meg) egyik eleme a crumpet, ami egy sós - liszt, tej vagy víz, só és cukor, élesztő és szódabikarbóna vagy sütőpor felhasználásával készülő - palacsinta vagy lepényke. Nem is tudom, hogy igazából mihez tudnám hasonlítani. Az élesztő és a szódabikarbóna hatására sütés közben légbuborékok szabadulnak fel benne, amitől a belsejében apró kürtők, a tetején pedig kráterek keletkeznek. Ettől pedig pont úgy néz ki, mint egy szivacs. Mégpedig egy ehető szivacs. Szerencsére az íze sokkal jobb, mint egy szivacsnak... na nem mintha kóstoltam volna az utóbbit.

Az angol gasztronómia - mint ahogy lehet látni - nem is annyira egysíkú, hiszen múltkor a scone-ról írtam, szóval nem merül ki a fish&chips és a full english breakfast párosában. Na már most, ahogy utána olvastam, kiderült, hogy nem csak simán pirítva és vajjal fogyasztják, de lekvárral és mézzel vagy éppen sajttal és baconnel is kitűnő az íze, mivel bár maga a tészta önmagában is fogyasztható, de ahogy a hőtől megolvad a vaj/sajt, vagy rákerül a lekvár/méz az bizony belefolyik a kis kráterekbe ezzel átitatva az egész csodaságot.

Persze nekem meg nem kellett több, imádom az ízeket, imádok új dolgokat kipróbálni, úgyhogy nagyjából úgy egy órája elfogyasztottam életem első igazi, brit crumpetjét. A basic verzióval kezdtem, pirítás, aztán vaj. Az mondjuk tény, hogy a vaj orrán-száján folyt, de az íze, OMG... egyszerűen mennyei. Egyszerű, de fantasztikus. Biztos vagyok benne, hogy ki fogok próbálni több változatot is hamarosan.

Szóval ha Angliában jársz, élsz és még nem próbáltad ki, akkor rajta, szerintem brutál jó cucc! :)

Információkat a következő oldalakon találtam:
TasteAtlas
Jolly Posh Foods
Culinary Exploration